Nem hiszek a nyugati civilizáció életképességében, szerintem amit mi most itt csinálunk, az a bűn maga. Nem mondom, hogy a többi formáció mind hibátlan volt, de azt igen, hogy egyrészt volt köztük néhány majdnem tökéletes, másrészt egyik sem okozott akkora kárt az emberiségnek, mint ez a modernizmusra épülő teljesen impotens, viszont magát és magával együtt mindenkit elpusztítani azért simán képes rendszer, amelyet mindnyájan gyönyörűen kiszolgálunk. Legalábbis a dolgok mostani állása szerint ez a helyzet, amely csak akkor tudna megváltozni, ha ez az egész Földet leigázó fasiszta társadalom nagyon gyorsan meggondolná magát, és felhagyna mostani létmódjával, amire viszont elég kevés esély látszik, bár nyilván azt a keveset is meg kell ragadni. Ha ez nem következik be, a fejlődésünk egy szörnyű kataklizmába fog torkolni, aminek már lesz kijózanító hatása, viszont egyáltalán nem biztos, hogy elegendő számú ember fogja túlélni. Eddigi életem során rengeteg lelki fájdalom ért és leginkább azért, mert vacilláltam, viszonyultam így is meg úgy is ehhez a bolond közeghez, amelyik felnevelt. Vártam, hogy eltartson, ha már egyszer behúzott a csőbe, de mérhetetlen gyűlölettel is voltam iránta, hogy a mocsárba vitt boldogulni. Azt hiszem ez a kettősség a születésem pillanatától bennem van, egyébként nem csak az én életemben, látom a kicsi csecsemők arcán is világosan, akik elkezdenek nézelődni, és az első pillanattól kezdve nem értik, hogy mi történik velük. Ha beálltam volna a sorba, nem lennének konfliktusaim senkivel, így viszont csak azokkal a hősökkel tudok valódi kapcsolatot teremteni, akik maguk is kinőttek már ebből a szörnyűségből egy kicsit, ők meg nincsenek túl sokan. Valószínű, hogy a fizikai fájdalomra is azért vágyom, mert érzem, hogy azáltal valaki át tudna segíteni egy másik partra. Bizonyára nem egészen normális ez az érzés, az is lehet, hogy halál közeli, de hát mi, ki normális itt, ahol kollektív öngyilkosságra készül hét és félmilliárd ember? Belém van szorulva egy csomó minden, aminek valahogy ki kell törnie, mielőtt eltávozom innen, mert ha nem, teljesen hiába éltem. Segítsetek!
