Na, ha valami...

Nagyon sokaknál sokkal világosabban látom, hogy ennek a háborúnak hol vannak a valódi okai. Nagyon világosan látom, hogy ezt nem lehet annyival elintézni, hogy az orosz agresszor, nagyon jól látom, hogy itt a második világháború óta elsunnyogott erőltetett és megalapozatlan jóléttel kitakart problémák játszanak, a modernizmusból fakadó gigantikus belső feszültségek ütköznek ki. Nagyon jól látom, hogy mekkora felelősség terhel mindenkit, aki a feszültségek e halmozódását nem vette észre vagy elhessegette őket azzal hogy úgyis lesz valami. Nagyon jól tudom, hogy az összes gazdag ember sáros, és a gazdagság nem ott kezdődik hogy budai villa meg luxus terepjáró, hanem ott, hogy fűtött lakás és wc papír. Nem csak az elit, mert az a nép, aki hagyja a királyát, hogy ganéj legyen, az maga is ganéjjá válik. Nagyon jól tudom, hogy mi vezetett az ukrán háborúhoz, és mi vezetett az oroszok önmagukból való most zajló kivetkőzéséhez is. És nagyon jól tudom azt is, hogy ennek a háborúnak most nincs alternatívája hogy itt a béke elméleti képtelenség hogy a béke itt 3 másodpercig tartó tűzszünet lenne, amely alatt mindenki készülne a következő összecsapásra. Nagyon jól tudom hogy ez a háború most mindnyájunk korábbi viselkedése miatt is szükségszerű kikerülhetetlen és simán lehet hogy az atomot is be fogjuk vetni mert simán lehet hogy anélkül nem lesz elég nagy a katasztrófa.

De azt is tudom hogy ebben a helyzetben morálisan kell viselkedni és a morális viselkedés az hogy odaállok a háború (első) áldozatai mellé (mert előbb-utóbb elég gyorsan nyilván lesz több is csak a többi majd magának is köszönheti majd). És az ukránok most vegytisztán a háború áldozatai függetlenül attól hogy milyen körülmények is játszanak a háttérben. Akkor is áldozatok lennének ha egy fillért se kapnának amerikától meg áldozatok úgy is hogy tömik őket fegyverrel. És nem lehet ez elől a követelmény elől elbújni azzal, hogy az elit akarta, és nem én, meg hogy nekem nincs eszköz a kezemben, mert ez őrült hülyeség. Mindenkinek vannak eszközei, ha Jézusnak voltak, ha Leonidasznak voltak, ha Sophie Scholl-nak voltak eszközei, akkor vannak nekünk is. Nekem is és Neked is. És mi döntünk arról hogy megkeressük-e és használjuk őket vagy alszunk tovább.

Átgondoltam én ezt már nagyon sokszor ukrán szimbólumokat nem rajzoltat az ember a bőrére erős felindulásból. Ahol ütnek valakit, én őt ott védem és kész! Aztán majd ha megvédtem akkor lehet beszélni az összes többiről - addig nem! Nagyon komoly kétségeim vannak hogy nem kellet-e volna fegyverrel is védeni őket a legelejétől kezdve. Ezt akkor kizártam de egyáltalán nem biztos hogy jól tettem és egyszer majd lehet hogy nagyon fogom bánni. Mert az, hogy odaállok a mellé, akit ütnek, nagyon erős érv. Népek ezrei tűntek el a történelem süllyesztőjébe és a kulturált európai értelmiség közben zenét szerzett meg regényt írt. Na ha valami akkor ez a hányni való, sugárban kell okádni tőle...