Az idők jele

Ha a nyugati társadalom nem találja meg nagyon rövid időn belül a kijáratot abból a zsákutcából, amelybe a történem eddigi legagresszívabb létmódjával lényegében az egész emberiséget belevitte, amely folyamat végigvitelében az egyház ezt a társadalmat végig támogatta, és amely folyamatba mi világiak is minden különösebb hezitálás nélkül beálltunk, sőt a gyermekeinket is arra neveltük, hogy álljanak be ők is ugyanúgy, akkor egy generáció múlva nem lesz miről beszélni. Ha nem lesz olyan ember, aki ezt ki meri mondani, és sok olyan, aki ezt meg meri hallani így, ennek a kijelentésnek abban a kegyetlen valóságában, ahogy én ezt itt most leírom, ha ehelyett csak látszat párbeszédekbe és ilyen-olyan vakarózásokba bocsájtkozunk, mert a kecske lakjon jól, de azért a káposzta is megmaradjon, vagyis az a sok anyagi és szellemi biztonságérzet, amelyet mások, milliók, tízmilliók, százmilliók élete árán felhalnoztunk és élveztünk, ne vesszen el, a világképünk meg az énképünk ne sérüljön, akkor álljunk oda a gyemekeink elé, és mondjuk meg nekik nyugodtan, hogy fiam, lányom, azért fogsz Te szénné égni fiatalon, mert apád, anyád jól érezte magát abban a pocsolyában, ahova pottyant. Ha férfi vagy küzdj hogy ennek a dolognak az értése a társadalomban előálljon - ha pedig nő akkor segíts azoknak akik ezért küzdenek. Olvass az idők jeléből!