Ha Európa meg a nyugat felszíni fejlettsége alatt meghúzódó őrületes ellentmondásairol félelmetes impotenciájáról ideológikus okból hallgatni kell (aki egy rossz szót szól az bomlaszt Putyin ügynök stb - most ugyanis ez zajlik) annak van egy őrületes veszélye - hogy teljesen készületlenül fogunk elérkezni az összeomlásához (Titanic effektus). Egyébként semmi sem bizonyítja jobban a modern társadalom bénaságát, mint az a betonfal amelyet nagyjából mindenki egy pillanat alatt felhúz amikor engem meglát vagy meghall. Az édesanyámtól kezdve a gyermekeimen át Ti az osztálytársaim is. Abban a társadalomban ahol ilyen idióta zsigeri reakcióknak kell forgalomban lenniük (a szellemi éretlenség sőt a pánikos félelem legfényesebb bizonyítékai ezek az elzárkózások) nincs erő nincs tartás nincs jövő nincs semmi. Az a társadalom ott tart hogy vélt régi dicsőségébe kapaszkodva azt felemlegetve kukorékol és hallani se akar másról. Hol lássak én ebben a társadalomban potenciálokat esélyeket kibontakozásra?
Engem is borzasztóan megviselnek a saját szavaim nekem is rettenetes érzés hogy esik szét apró miszlikekre az az ego struktúra amelyben eddig léteztem és találom magam a nagy büdös semmiben egy pillanat alatt. Ne higgyétek hogy nekem ez az állapot könnyű ne higgyétek hogy nekem ez nem egy irtózatos csapás én is szívesebben készülnék a karácsonyra abban a kis ékszerdobozban ahol sokáig lakott a lelkem illetve próbálta hinni hogy ott lakik. Csak nem az a dolgom. Nekem a vaksötét éjszakát kell bejárnom nem a karácsonyi vásarokban kell sétálgatnom és társalognom a többi doboz lakóval kedvesen.
Ha egy arab mondja hogy minden európai ganéj abban nincsen semmi meglepő. Ha egy európai ember jut el idáig az már kicsit érdekesebb de ad abszurdum megtörténhet itt vagyok rá az élő példa de nem csak én mert azokkal a kamasz lányokkal akikben egy jól szituált svájci vagy svéd családban való felcseperedés után a lelki ürességnek egy olyan foka alakul ki hogy elmennek ISIS feleségnek körülbelül ugyanez történik csak kevésbé tudatosan döntenek mint én.
Európában szörnyű bajok vannak de még szörnyűbb hogy ezekkel a szörnyű bajokkal milyen fokon hárítjuk a szembenézést illetve várjuk el egymástól is ezt a hárítást hogy mindenki igazolva lássa a sajátját. És akkor csodálkoztok hogy azt mondom 10 vagy 20 vagy max 30 év és vége. Szerintem inkább az a csoda hogy nem holnapután hogy még van pár békeévünk talán amelyeket nagyon gondosan kéne felhasználni mert egy pillanat alatt el fognak szaladni és lesz az az éjszaka amelyben én már most vagyok. És a gyermekeinknek majd abban a sötét éjszakában kell elkezdeni az építkezést elölről. Na arra kell készíteni őket.
